Köszöntelek a vituális kertemben!
Sok minden megváltozott az elmúlt évtizedekben. A kiskertek többségéből eltűnt a krumpli, a paradicsom, és a zöldségek általában. „Nem éri meg”. Ez talán a legfőbb érv. A másik indok, hogy egyre kevesebb idő jut a kert gondozására, és sokan azt remélik, hogy a pázsit, a dísznövények kevesebb törődést igényelnek. Ez persze így nem teljesen igaz. Talán kevesebbet kell permetezni, de az öntözés, a tápanyagpótlás, a metszés ugyanakkora odafigyelést igényel, mint a gyümölcsfák, vagy a zöldség esetében. Azt is figyelembe kell venni, hogy hazánk klímája megváltozott az utóbbi évtizedekben és új, eddig számunkra ismeretlen kártevő jelent meg nálunk. Ezeket a változásokat már a kert megtervezésénél, a telepítés megkezdése előtt érdemes figyelembe venni. Ha kertünkbe nem a megfelelő növények kerülnek akkor sok kihívás elé nézünk.
Ezt a honlapot azért hoztam létre, hogy bemutassam kedvenc növényeimet. Szeretném megosztani a véleményemet, hogy segíthessek a megfelelő fák, bokrok, kiválasztásában.
dr. Holló Sándor
dísznövénykertész
Csodatölcsér (Mirabilis jalapa)
Ki ne hallott volna erről a növényről? Ha máskor nem, hát a középiskolai biológia órákon, amikor Gregor Mendel genetikai kísérleteiről tanultunk. A csodatölcséren nagyon jól vizsgálható az intermedier öröklődés. Én viszont sokkal korábban találkoztam vele.
Négy éves voltam, talán öt, amikor Nagykátán nyaraltam a nagynénéméknél. A házhoz vezető utat csodás virágok szegélyezték. Mégis, csak azokra a virágokra emlékszem, amik a szemközti szomszéd udvarán nyíltak, Nagy, erős bokrok voltak sok szép fehér, rózsaszín és cirmos virággal. Szerettem nézegetni ezeket a bokrokat, és tövükben hosszasan beszélgetni a szomszéd kislánnyal. Ahogy négy-öt évesen szokás. De a vakáció véget ért. A hazautazás előtti este panaszkodtam a kislánynak, hogy milyen kár, hogy otthon nincsenek ilyen szép virágaim. Este, már sötétedett, amikor megláttam, hogy Editke ott áll a kapuban, kezében egy bokornyi virággal. Megsajnált, gondolta, hogy segít nekem, hogy valami szépet hazavigyek ebből a nyárból. Szegény, alaposan kikapott az apjától. Ráadásul a virág sem élte túl az ajándékozást. A csodatölcsér ugyanis nagyon rosszul viseli, ha augusztus végén át akarják ültetni. Így utólag visszagondolva sokkal okosabb lett volna ha kérek néhány szem magot, és következő tavasszal elültetem a virágos ládámba.
Nagyjából húsz éve ismét találkoztam ezzel a virággal, azóta minden évben ültetek néhány bokorral.
A csodatölcsér akkor is mutatós, ha csak egy-két tő van a kertünkben, de sűrűn ültetve akár talajtakarónak is használható. Erős növekedésű, 40-50 cm magas, a legtöbb nyomot elnyomja. Nagyon sok színváltozata van, a fehértől, a sárgán keresztül a pirosig. Van egyszínű és van cirmos változat is.
így mindenki találhat neki tetsző színt. Ha vegyesen ültetjük, akkor a színek kombinálódnak és érdekes árnyalatokat is kaphatunk. A virágok csak rövid ideig virítanak. Reggel, délután kinyílnak, aztán estére végleg bezárják a szirmaikat. Viszont folyamatosan újak és újak jelennek meg.
A csodatölcsér gondozása
Szereti a jó szerkezetű, tápdús talajt, de a homokon is megél. Utóbbi esetben locsolást igényel, amíg meg nem erősödik. Bár egynyári növény, ahol jól érzi magát, ott nem szükséges minden évben ültetni, a nyár végén földre hulló magok minden különösebb gondozás nélkül szépen kikelnek. Persze biztonságosabb, ha gyűjtünk a magokból és a következő áprilisban 1-2 cm mélyen elvetjük. A magokat könnyű begyűjteni, viszont mivel a virágok folyamatosan nyílnak, a magok is folyamatosan érnek, így ha nem a földről szeretnénk összeszedni, akkor érdemes legalább kétnaponta átvizsgálni a bokrokat.
A csodatölcsér szaporítása
Jól csírázik, egy-egy fészekbe elég 2-3 magot tennünk. Vegyük figyelembe az erős növekedést, és a fészkeket egymástól legalább 15-20 centiméterre alakítsuk ki.
Bár a magokat jellemzően a végleges helyükre ültetik, én megpróbálkoztam a palántaneveléssel is. Március elején jó minőségű virágföldbe, virágcserépbe ültettem a magokat és betettem a fóliasátorba. Csak májusban ültettem őket a végleges helyükre. Bár viszonylag korán kikeltek és május közepéig sokkal ígéretesebbnek tűntek, mint a kertben kibújt társaik, június végén már nem nagyon lehetett azt mondani, hogy nagyobbak lennének, vagy több virág lenne rajtuk. Néha mégis segíthet az előnevelés. Például, ha kertünk talaja rossz vízgazdálkodású, homokos, akkor nagyban segíti a kelés biztonságát ha jó minőségű földbe ültetjük a magokat és a már fejlett gyökérzettel rendelkező növényeket ültetjük ki. Akkor is jó lehet ez a megoldás, ha valami ok miatt nem sikerül időben előkészítenünk a kertet, vagy még nem döntöttük el, hogy mit hová ültetünk. A palántaneveléssel nyerünk néhány hetet.
Közönséges mahónia (Mahonia aquifolium)
A mahónia sokak számára virágkötészeti kellékként, csokrok és koszorúk strapabíró alkotóelemeként ismert. A kertben is jól mutat, bár koránt sem annyira népszerű mint a rózsa, vagy a tuja. Húgom egyszerűen „tüskés gaz”-nak nevezi. Igaz, azt nem lehet elvitatni, hogy szúrni bizony szúr.
Nekem tetszik. A mahónia örökzöld. Bár a zöld lehet, hogy nem teljesen pontos. Télen, mint az a képen is látszik, egészen izgalmas színekben tud pompázni. Ha valaki szeret fotózni, a mahónia ideális alany. Rengeteg arca van. Nem csak a levelével ad színt a kertnek. Tavasszal bőségesen virágzik, ősszel pedig hamvas kék bogyók díszítik. Jó helye van a fák tövében, ahol egyébként sokszor spontán megjelenik, miután az ágakon megpihenő madarak elpotyogtatják a magjait.
Mahónia telepítése, gondozása
Nekem az a tapasztalatom, hogy a mahónia silány homokon is megél, de nem tiltakozik a jó minőségű talaj ellen sem.
A mahónia szaporítása
Ha szeretnénk mahóniát ültetni, és nincs türelmünk kivárni, hogy magától megjelenjen a kertünkben, de valamelyik ismerősünknek van belőle, akkor akár magunk is megpróbálkozhatunk a szaporításával. A legegyszerűbb, ha tavasszal lehajtunk egy hosszabb hajtást és földet húzunk rá. A földet tartsuk nedvesen. Ősszel már leválaszthatjuk az új mahónia töveket és konténerbe, vagy állandó helyükre, a kertbe ültethetjük őket. Én próbálkoztam a magvetéssel is. Ha ezt a módszert választjuk, akkor a termés begyűjtésével meg kell előznünk a madarakat. A megtisztított magot még ősszel rétegezni kell. Aztán meglátjuk. Nekem sajnos nem kelt ki, így maradok a bujtásnál.
Kapcsolatom a mályvacserjével nem volt „első látásra szerelem”. Az egyik problémám az volt, hogy száraz nyarakon a levéltetvek extrém módon el tudnak rajta szaporodni. A másik ok, ami miatt nehezen kedveltem meg az a termése. Vannak növények, amiknek a levele, virága és a termése is díszít. Ilyenek például a mahónia, vagy a babármeggy. A mályvacserje sajnos nem ebbe a csoportba tartozik. A virágok helyén fejlődő termések kezdetben zöldek, de aztán megbarnulnak, megszáradnak és egészen a következő tavaszig az ágakon maradnak. Ezek a termések nem mutatnak túl jól, elszáradt kóró hatását keltik. Ráadásul az sem segít, ha úgy akarjuk megoldani a problémát, hogy megkurtítjuk az ágakat, hiszen ezzel nem csak a terméseket, hanem virágrügyek nagy részét is eltávolítjuk.
A mályvacserje egyébként sokoldalú növény. Ültethetjük szoliter növényként, vagy nevelhetünk belőle sövényt. Jó regenerációs képességének köszönhetően tűri az erős metszést, és szabályos alakzatok is kialakíthatók belőle nekem nyíratlan sövényként nekem jobban tetszik, hiszen ennek a növénynek az igazi dísze a virága, ami főként a hajtások végén fejlődik.
Mályva fácskaNémi türelemmel és metszegetéssel mutatós fácskát nevelhetünk belőle. Néhány éve láttam először ilyent, Pesten, az egyik parkban. Annyira megtetszett, hogy elhatároztam, én is csinálok magamnak néhányat.
A mályvacserje viszonylag igénytelen növény, sok mindent kibír. Jól bírja a silány, homokos talajt is. Nálam a ház északi oldalán, árnyékban pont olyan gazdagon virágzik, mint a napfényben úszó bokrok.
A mályvacserje szaporítása
Ha nem bolygatjuk a bokor környékén a földet, akkor a lehulló magok közül sok kikel. Néhány év alatt szép bokor nevelhető a magoncokból. Viszont ezek a növények nem teljes mértékben tartják még az „anyabokor” tulajdonságait. Ha ragaszkodunk egy színhez, vagy virág típushoz, akkor az ivartalan szaporítás jelent megoldást. Ez sem túl bonyolult. A mályvacserje zödlddugványozással könnyen szaporítható. A nyár elején vágott dugványokból őszre nagyjából akkora növények fejlődnek mint a magvetéssel kapott példányok.
Nyáriorgona (Buddleja davidii)
Aki szereti, ha a kertjébe sűrűn látogatnak a méhek, a pillangók, akkor feltétlenül telepítsen néhány bokrot ebből a tetszetős növényből. Nem találkoztam még olyan növénnyel, ami ilyen intenzíven csalogatta volna magához a lepkéket.
Ázsiából került hozzánk. Gondozása egyszerű, viszonylag igénytelen növény. Vannak országok (pl. USA egyes államai) ahol invazív fajnak számít. Én Magyarországon még nem találkoztam vadon kelt egyeddel.
Virágzása hosszan tart, júliustól októberig nyílik. A metszésen kívül különösebb gondozást nem igényel. Persze, ha nagyon homokos a talaj és száraz a nyár, akkor örül neki, ha néha meglocsoljuk.
A Magyarországon elterjedt fajták lombhullatók, de sokszor még tél közepén is találunk rajtuk apró, leveles hajtásokat.
A nyáriorgona nem a kerti orgona nyári változata. Bár az ő virágai is fürtökbe rendeződnek, sok a különbség a két növény között. Más az ágrendszer, a levelek alakja, tapintása, elrendeződése. A kerti orgona virága sokkal illatosabb, viszont a virágzás lényegesen rövidebb ideig tart. Lényeges különbség még, hogy a kerti orgona sok sarjat nevel. Ez engem ugyan nem zavar, hiszen a sarjakkal biztonságosan tudunk szaporítani, illetve, viszonylag egyszerű őket eltávolítani, ha nincs rájuk szükségünk. A nyáriorgona esetében viszont nem kell foglalkoznunk a sarjakkal.
A nyáriorgona telepítése, gondozása
Sok fajtája van, így mindenki megtalálhatja a céljainak megfelelő növényt. Ha sövényt szeretnénk nevelni, akkor célszerű erősebb növekedési erélyűt választani. A kisebb termetűek akár egy erkélyen is jól mutatnak. Sokan tartják úgy, hogy a bokor, vagy a fa méretét a metszés módja határozza meg. Van benne valami, de persze nem minden esetben igaz. A nagy növekedési erélyű növényeket lehet, és talán érdemes is úgy metszeni, hogy megmaradjanak egy 100-150 centiéteres magasságnál, de ez ízlés dolga. Viszont már a telepítésnél érdemes figyelembe venni, hogy például a White ball nem nő meg akkorára, mint pl. a Black Knight. A különböző fajták, változatok szépen kombinálhatóak egymással.
A nyári orgona nem igényel intenzív növényvédelmet. Én legalábbis nem találkoztam még beteg bokorral. A szárazságot is jól tűri.
A nyáriorgona szaporítása
Szaporítása viszonylag egyszerű. Nekem a fás és a félfás dugványozás is közel 100%-os eredménnyel eredt meg. Ha mindent jól csináltunk, akkor fás dugványozás esetében, még abban az évben, félfás dugványozás esetében a következő nyáron megjelennek az első virágok. Az erős növekedésűek már a telepítést követő évben tetszetős sövényt alkotnak.