Közönséges mahónia (Mahonia aquifolium)

A mahónia sokak számára virágkötészeti kellékként, csokrok és koszorúk strapabíró alkotóelemeként ismert. A kertben is jól mutat, bár koránt sem annyira népszerű mint a rózsa, vagy a tuja. Húgom egyszerűen „tüskés gaz”-nak nevezi. Igaz, azt nem lehet elvitatni, hogy szúrni bizony szúr.

Nekem tetszik. A mahónia örökzöld. Bár a zöld lehet, hogy nem teljesen pontos.  Télen, mint az a képen is látszik, egészen izgalmas színekben tud pompázni.  Ha valaki szeret fotózni, a mahónia ideális alany.  Rengeteg arca van.   Nem csak a levelével ad színt a kertnek. Tavasszal bőségesen virágzik, ősszel pedig hamvas kék bogyók díszítik. Jó helye van a fák tövében, ahol egyébként sokszor spontán megjelenik, miután az ágakon megpihenő madarak elpotyogtatják a magjait.

Mahónia telepítése, gondozása

Nekem az a tapasztalatom, hogy a mahónia silány homokon is megél, de nem tiltakozik a jó minőségű talaj ellen sem.

A mahónia szaporítása

Ha szeretnénk mahóniát ültetni, és nincs türelmünk kivárni, hogy magától megjelenjen a kertünkben, de valamelyik ismerősünknek van belőle, akkor akár magunk is megpróbálkozhatunk a szaporításával. A legegyszerűbb, ha tavasszal lehajtunk egy hosszabb hajtást és földet húzunk rá. A földet tartsuk nedvesen. Ősszel már leválaszthatjuk az új mahónia töveket és konténerbe, vagy állandó helyükre, a kertbe ültethetjük őket. Én  próbálkoztam a magvetéssel is. Ha ezt a módszert választjuk, akkor a termés begyűjtésével meg kell előznünk a madarakat. A megtisztított magot még ősszel rétegezni kell. Aztán meglátjuk. Nekem sajnos nem kelt ki, így maradok a bujtásnál.